Szentlőrinc bemutatása

Szentlőrinc (horvátul: Selurinac, németül: St. Laurenz) város Baranya megyében, a Szentlőrinci járás székhelye. A település Pécstől 20, Szigetvártól 16 kilométerre, a Mecseket a Zselictől elválasztó Bükkösdi-völgy torkolatában, az alföldies jellegű Ormánságtól északra fekszik. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 6-os főút, ezen érhető el Pécs és Szigetvár felől is. Az 1960-as évek végéig a település központján haladt keresztül a főút, amely akkoriban néhány kilométeren belül háromszor is keresztezte szintben a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalat (ebből kétszer a Gyékényes–Pécs-vasútvonallal közös, Szentlőrinc és Pécs közötti szakaszát). 1970-ben adták át a főút valamivel északabbra húzódó, és a szükségtelen vasúti keresztezéseket – egy felüljáró közbeiktatásával – nélkülöző mai nyomvonalát. A települést északi és déli irányból is érinti néhány másik, négy számjegyű országos közútnak minősülő útvonal. Oroszló és a 66-os főút, tehát észak felől vezet a 6601-es út a 6-os út Szentlőrincen belüli szakaszáig, ahonnan az 5805-ös út (Munkácsy, majd Erzsébet utca) vezet tovább dél felé, egészen Csányoszró külterületéig.
A hazai vasútvonalak közül három is érinti a települést: a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal áthalad Szentlőrinc vasútállomáson, a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalnak pedig ott van az északi végpontja. Az állomás a belvárostól délre található, közúti elérését az 5805-ös útból keletnek kiágazó 58 302-es számú mellékút (Hunyadi utca) teszi lehetővé.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,1% horvátnak, 3,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,2%, református 6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,9% (23,4% nem nyilatkozott)
A településre költözés intenzitása az ezredfordulón alábbhagyott, a város lakossága 6,5 ezer fő körül stabilizálódott. Szentlőrinc 1996-ban kapott városi rangot, 2004 januárjától kistérségi, 2013 januárjától járási központtá lépett elő. 2012. január 2-án megnyílt a település új járóbeteg-szakrendelője, az Eszterházy Egészségközpont, 2015 végétől pedig mentőállomás működik a településen. (Wikipedia)

Szentlőrinc Város Címere

szentlorincÁlló, kék színű, háromszögletű katonai pajzs, amelynek alapját öt vörös színű lángnyelv foglalja el. A lángnyelvek fölött (mintegy közülük kiemelkedve) Szent Lőrinc vértanú növekvő ezüst alakja látható arany glóriával, kezében bőrerszénnyel; két oldalán két-két arany csillag. A pajzs fölött ötágú aranykorona, amelyből arany színű, növekvő, jobbjában kardot, baljában három vörös rózsát tartó griff emelkedik ki. A pajzsot mindkét oldalról zöld borostyánág ékesíti. A pajzs alatt ezüst szalag lebeg SZENTLŐRINC felirattal.

Szentlőrinc azok közé a települések közé tartozik, amelyek nevüket templomuk védőszentjéről kapták; ez a névadási mód is utal a település régi voltára, hiszen a XII-XIII. század fordulója táján már nem volt szokásban. Mivel pedig a heraldika fontos alapelve, hogy a címer a régmúltra utaljon, kézenfekvő, hogy a névnek (illetve a patrocíniumnak) meg kell jelennie a címerben. Ennek a feltételnek két szempontból is eleget tesz. Először, mert Szentlőrinc összes ismert régi jelképe (a községi pecsétek) a településnek nevet adó szentet ábrázolja. Másodszor pedig: az európai kommunális heraldika egyik legélőbb hagyománya Brüsszeltől Genfig vagy akár Moszkváig,hogy a közösség a saját temploma, vagyis önmaga védőszentjét ábrázolja a címerében. Európai hagyomány követése pedig kifejezi az odatartozás igényét is. Szent Lőrinc népszerű alakja volt a korai keresztény egyháznak, s ezért később sok templomnak lett a védőszentje. Mivel pedig a címer alapfeladata megkülönböztetés, ezért a tervezés során eleve tekintetbe kell venni, hogy várhatóan több település választotta és választja majd ennek a szentnek az alakját címerképül.

Szent Lőrincet hagyományosan bőrerszénnyel (a közösség kincstartója volt) és rostéllyal (megégették) ábrázolják. (A település címerében az utóbbi attribútum nem szerepel.)

A szent vértanúságára a lángok utalnak; a legenda szerint kibírhatatlanul szenvedett, olyannyira, hogy sírt is: könnyeiből lettek a hullócsillagok - ez a magyarázata a csillagok pajzsra kerülésének. Az

Esterházyak birtoklására utal a család ősi címerének kissé megváltoztatott főalakja a koronával, amely oromdíszként jelenik meg. A magyar címereknél általános foszlányok helyett a címert borostyánágak övezik, amelyek Szent Lőrincre utalnak (borostyán = laurus Laurentinus = Lőrinc).