Szent Lőrinc vértanú napja (augusztus 10.)
Kedves Szentlőrinciek!
Augusztus 10-én van városunk védőszentjének Szent Lőrinc vértanú napja.
Szent Lőrinc (225? – Róma, 258. augusztus 10.?) a római katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike, annak ellenére, hogy életéről, haláláról és tetteiről vajmi keveset lehet tudni. A szentmise római kánonjában is helyet kapott, vértanúságának napja augusztus 10-e a régi római naptárban kiemelt ünnep volt.
Élete és vértanúsága
Szent Lőrinc vértanú, diákonus a legnagyobb tisztelettel körülvett szentek közé tartozik. Valószínűnek tartják, hogy II. Szixtusz pápa diakónusa volt. Amikor a pápát 258. augusztus 6-án elfogták, rábízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza szét az egészet a szegények között – egyúttal megjósolta, hogy három nappal utána Lőrinc is mártíromságra jut.
A legenda szerint, amikor három nap után 258. augusztus 10-én megjelent a prefektus előtt, magával vitt egy bénát, egy vakot, egy beteget és egy koldust, és úgy mutatta be őket, mint az egyház valódi kincseit. A prefektus dühében sütőrácsot hozatott, alá izzó szenet rakatott és ráfektette Lőrincet. Ő nem mutatta ki fájdalmait, hanem így szólt: „Fordítsatok meg, mert a hátam már elkészült.”
Források és emlékezete
Szent Ciprián karthagói püspök leveleiben említi Sixtus pápa és diákonusainak vértanúságát. A későbbi hagyomány szerint Lőrinc volt a fődiákonus, aki néhány nappal a pápa után maga is mártíromságot szenvedett. Szent Ambrus beszámolója szerint Lőrinc férfias erények megtestesítője volt, aki a haláltól sem riadt vissza.
A hagyomány szerint Hispániából származott, és tisztelete különösen elterjedt Spanyolországban. Vértanúságának helyén, a Via Tiburtina mellett Nagy Konstantin bazilikát építtetett, amely hamarosan keresett zarándokhellyé vált.
Tisztelete és hatása
Szent Lőrinc hosszú időn át a leginkább tisztelt szentek közé tartozott. Német földön tisztelete I. Ottó császár győzelme után erősödött meg, Spanyolországban pedig nemzeti szentként tisztelik. II. Fülöp király az Escorial palota építésével is kifejezte tiszteletét iránta, amelynek alaprajza a vértanú rostélyát mintázza.
Lőrinc mint diákonus különösen gondot viselt a szegényekre és betegekre. Maga is mosta a szegények lábát, rendszeresen osztott alamizsnát, és legendája szerint sok beteget gyógyított meg csodálatos módon.
Vértanúsága és öröksége
Letartóztatása után a bíró az Egyház kincseit követelte tőle. Lőrinc három napot kért, majd a szegényeket mutatta be, mint az Egyház igazi kincseit. Ezért kegyetlen halálra ítélték. A hívő nép az augusztus 10-e körül látható hullócsillagokat „Lőrinc könnyeinek” nevezte el.
Forrás: Katolikus.hu – Szentek élete
Brindisi Szent Lőrinc emlékezete
Kedves Szentlőrinciek!
1619. július 22-én, 406 éve halt meg Brindisi Szent Lőrinc kapucinus szerzetes, egyháztanító. Bár városunk Szent Lőrinc vértanúról kapta a nevét, emlékezünk meg róla az alábbi sorokban, figyelemmel a magyar történelmi kötődésekre is.
Élete és tevékenysége
Brindisi Szent Lőrinc, születési nevén Giulio Cesare Russo (Brindisi, 1559. július 22. – Lisszabon, 1619. július 22.) olasz kapucinus szerzetes, pap, egyháztanító teológus volt, a tridenti zsinat utáni katolikus megújulás jelentős alakja.
Tevékenységét két tényező határozta meg: a Szentírás iránti szeretet és a meggyőződés, hogy Isten igéjének befogadása belső átalakulást eredményez az emberben. XVI. Benedek pápa 2011-ben kiemelte, hogy Brindisi Szent Lőrinc apostoli tanítóként a szentség útjára vezette híveit.
Tanulmányai és nyelvtudása
Fiatalon belépett a kapucinus rendbe, ahol felvette a Lőrinc nevet. Tanulmányait Padovában és Velencében végezte. Kivételes nyelvkészséggel rendelkezett: az ógörög, héber, szír mellett németül, csehül, spanyolul, franciául és latinul is kiválóan tudott. A Szentírást héberül és görögül fejből megtanulta.
Szolgálata és missziói
1582-ben szentelték pappá, majd teológiatanár és ismert hitszónok lett. 1599-ben Prágában szolgált misszionáriusként, ahol a protestánsok ellenségeskedése ellenére nagy hatással dolgozott. Európát gyalog járta be, bátorítva a keresztényeket az állhatatosságra.
1601-ben a csókakői (Sárréti) csatában lelkesítette a török ellen harcoló katonákat. A legenda szerint kereszttel a kezében jelent meg, és bátorította a keresztény sereget, amely győzelmet aratott a túlerőben lévő törökök felett.
Diplomácia és békeközvetítés
V. Pál pápa 1606-ban Rómába rendelte, ahol békeközvetítőként szolgált. Velencében és Rómában a legmagasabb rangú vezetők keresték tanácsát. Diplomáciai küldetései során az európai államok közötti békét igyekezett előmozdítani.
Halála és szentté avatása
1619-ben Lisszabonban hunyt el egy diplomáciai küldetés során. 1783-ban boldoggá, 1881-ben XIII. Leó pápa szentté avatta. XXIII. János pápa 1959-ben egyháztanítóvá nyilvánította, apostoli tanító (doctor apostolicus) címmel.
Öröksége és művei
Életműve 15 kötetből áll, egyszerű, pátosz nélküli stílusban. Teológiai és hithirdető műveiben az üdvtörténetet és a megtestesülés misztériumát mutatta be. Mariológiai munkássága kiemelkedő: Szűz Mária szerepét hangsúlyozta a megváltás művében.
Forrás: Vatikáni Rádió – Diós István: A szentek élete, Magyar Katolikus Lexikon
